2017
Upsz, megint rég írtam. Zajlanak az események.
Gyerekek félévi bizijei nagyon jók, sőt, kiválóak.
Eszter továbbra is az egyik osztályelső. Jár lovagolni, festeni, az iskolában meg színjátszó-körbe, ahol elmélet is van, osztályoznak is, stb. Tegnapelőtt volt a fellépésük, nagyon jól sikerült.
Noémit felvették az Albert Einstein Gimnáziumba. Nem volt kétség efelől. Február óta teniszezik, a gimnasztika nem volt már neki elég.
Erzsi jól érzi magát a munkahelyén.
Én a bürokrácia hullámai között evickélek. (:-)) Beadtam a düsseldorfi hivatalba a kérvényt, hogy a Mecklenburg–Elő-Pomerániából származó oktatási engedélyemet fogadják el itt (Észak-Rajna-Vesztfália) is. Németországban az oktatás szövetségi hatáskör, tehát 16 különböző oktatási rendszer létezik, és az nem lehet, hogy valamit simán átvegyenek. A hivatal kitalálta, hogy ők nem illetékesek, mert a diplomám magyar, forduljak az arnsbergi hivatalhoz, mert oda tartozik az ügy. Odafordultam. Ők kitalálták, hogy nekik kell mindkét indexem fordítása, meg az érettségimé is, Persze, úgy mentem a felsőoktatásba, hogy nem volt érettségim, ugye… na, csapataink harcban állnak.
Az autónk németesítése is elindult, remélhetőleg a tavaszi szünet előtt ez is rendeződik.
Másfél hónapja bővült a család: a gyerekek kaptak egy-egy hörcsögöt. Minden OK, működnek, ahogy kell. A gyerekek etetik őket, takarítják a ketreceket (erős anyai segítséggel). Viszont Noémié eltűnt. Hogy hogyan?
Az iskola megy a maga módján. A Relischule az egy kicsit, hm, érdekesebb. Január végén volt arról szó, hogy – a rabbi kívánságára – lesz Bar Micva tanfolyam. Mondtam, hogy OK, de akkor túl sok órám lesz. Majd 2 hete derült égből villámcsapás: a hetedikes csoportom lányait más tanítja, én a fiúkat, és ebbe kell betenni a Bar Micva tanítást. Kissé meglepődtem, és el is mondtam Tamarának, hogy talán ez nem szép, hogy csak így, hipp-hopp, kész tények elé állítanak. Majd a poén: kollegina múlt héten nem jelent meg, és erről nem szólt senkinek. Ja, megjöttek a könyvei…. Ezen a héten már ott volt.
Purimkor előadta a héber- és vallástanárok csoportja az Eszter-sztorit. Én voltam Achasvéros király. Tetszett a gyerekeknek és a kollégáknak is.
